• 2019. 07. 24. szerda
    Kinga
  • 18 ℃
    30 ℃

Feloldják az eddigi tiltásokat: "Csernobilt meg kell mutatnunk a világnak" - Blikk.hu

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelet adott ki szerdán, amelyben egyebek mellett szerepel egy úgynevezett „zöldfolyosó” létesítése a csernobili övezetben, hogy zavartalanul látogathassák a turisták a területet. Az ukrán elnök a nap folyamán Csernobilba utazott, ahol ünnepélyesen üzembe helyezték az atomerőmű 1986-ban felrobbant négyes reaktorblokkja fölött épült új, korszerű szarkofágot. „Csernobilt meg kell mutatnunk a világnak: tudósoknak, ökológusoknak, történészeknek, turistáknak. Sajnos, a tiltott zóna jelenleg a korrupció jelképe. A rendvédelmi szervek kenőpénzt szednek a turistáktól, illegálisan szállítanak ki onnan fémhulladékot, illetve használják fel természeti erőforrásait” – fogalmazott Zelenszkij. Az ukrán elnök – az Interfax Ukrajina által idézett helyszíni beszédében – azt ígérte, többé nem lesz hosszas sorban állás a zóna határában lévő ellenőrző pontnál, sem „a belépés váratlan megtagadása, amiről az ember csak érkezésekor értesül”. Kijelentette, nem lesz többé tiltott a videófelvételek készítése, és „egyéb hasonló ostobaságok sem”. „Fejezzük be végre az emberek, a látogatók riogatását, és változtassuk a tiltott zónát tudományos és jövőbeni turisztikai mágnessé. Tegyük a szabadság földjévé, legyen az új Ukrajna egyik jelképe, ahol nincs korrupció és nincsenek ostoba tilalmak, hanem helyettük beruházások vannak és jövő” – hangsúlyozta az elnök. A rendelet egyelőre még nem érhető el az államfő honlapján. Az elnöki hivatalban az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére elmondták, hogy a dokumentum egyebek mellett előírja egy stratégiai tervezet kidolgozását és elfogadását a csernobili zóna – mint turisztikai objektum – fejlesztésére. A tervek között szerepel továbbá, hogy a csernobili zónában lehetőséget nyújtanak EU- és NATO-tagországoknak katasztrófamegelőző, illetve -elhárító gyakorlatokra.   A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, valamint sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták.  A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, s a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra, de ezután még el kellett bontani alatta a régi vasbeton szarkofágot. (MTI)

- blikk
Teljes cikk olvasása
Ez is érdekelheti